Hosszú ideje tart a divatos párizsi festő, Olivier Bertin és Guilleroy grófné romantikus kapcsolata, s egykoron szenvedélyes szerelmük meghitt barátsággá szelídült az esztendők során. Vidáman élik napjaikat a felső tízezer köreiben, kiállításokra, operaelőadásokra járnak, kikocsiznak, elegáns vacsorákon vesznek részt. Ugy tűnik, bensőséges viszonyukat nem bonthatják meg kisebb ellentéteik, olyannyira társra találtak egymásban. Ám amikor a grófné évekig vidéken nevelkedő lánya váratlanul visszatér Párizsba, hogy szülei bevezessék a nagyvilági társaságba, a festőt szíven üti a felserdült lány és édesanyja közti hasonlóság. Mintha csak az üdén ragyogó fiatal grófnét látná megelevenedni, aki iránt hajdan oly heves szerelemre lobbant. És bár ezt Bertin önmaga előtt is titkolni igyekszik, mintha hasonló érzelem lángolna fel benne ismét... Ahogy a regény szereplői egyre inkább alámerülnek a rernénytelen féltékenység áramlásába, a távolságtartó, mégis lüktetően eleven elbeszélés örvénylövé válik. A festő is, a grófné is ráébred az idő visszafordíthatatlan, romboló munkájára, s az ifjúság és szépség utáni vágy végzetük felé sodorja őket.