Javier Moro igaz történet alapján íródott könyve a regény, a történeti elemzés és az útirajz sajátos egyvelege. A szerző elsősorban eleven portrét rajzol két nagyszerű személyiségről, egy férfiról és egy nőről, mesebeli találkozásukról és drámai elválásukról. Anita Delgado egy lecsúszott málagai hidalgó lánya volt, és 16 évesen egy madridi zenés kávéházban táncolt a nővérével együtt. A divatos kávéház vendégei közt foglalt helyet egy 34 éves indiai maharadzsa, aki első pillantásra belebolondult a csinos, madonnaarcú, természetes humorú táncosnőbe. Anita szülei eleinte keményen ellenálltak a „szerecsen király” ostromának, s féltve őrizték leányuk tisztességét, amikor azonban a maharadzsa felajánlotta, hogy egy éven át franciára, angolra, teniszezni, lovagolni és társasági szokásokra taníttatja Anitát Párizsban, majd a francia fővárosban feleségül veszi a lányt, mielőtt Indiába költöztetné, beadták a derekukat. Jagatjit Singh nem titkolta, hogy Anita az ötödik felesége, a többi asszony azonban külön élt a háremben, a maharadzsa pedig fényűző palotát építtetett, ahol európai módon élt ifjú arájával. Ana már várandósan érkezett Indiába, és hamarosan kisfia született. Európai és indiai szokások keveredtek hétköznapjaiban; sokat utazott férjével, és a kor híres személyiségei és művészei közül jó néhányan részt vettek életükben (ráadásul Anita első udvarlójának, Anselmo Nieto spanyol festőművésznek jó barátja volt Picasso, s később (már Európában) Anita barátnője lett – többek közt – Josephine Baker). Javier Moro – a történeti hűségen felül – csodálatosan, a regény-műfaj elvárásaihoz is hűen eleveníti meg a királyi pár sorsát. Könyvébe zárta az Ezeregyéjszaka világát, az erotikus bacchanáliákat, a maharadzsák ékszerek iránti különös vonzalmát, a paloták pompáját, a Rolls-Royce-ok csillogását, a tigrisvadászatokat. A könyv megfilmesítésének jogát az Almodóvar kedvenc színésznőjének számító, Hollywoodi szupersztárrá érett Penélope Cruz vásárolta meg. (A kötet október végi bemutatójára Magyarországra érkezik a szerző.)